Gazdag Dóri jógaoktatóként dolgozik, hivatása valójában életmódja is egyben: ugyanazzal a következetes és szeretetteljes tudatossággal van jelen a jógaórákon és a mindennapok pillanataiban. Dóri kiválasztotta kedvenc darabjait szezonális BASIC kollekciónk fazonjai közül, közben pedig beszélgettünk a jógához vezető útról, harmóniáról és az arany középútról. Fogadjátok szeretettel interjúnkat, melyet Szász Veronika képei Illusztrálnak.
- Hogyan lettél jógaoktató és miért ezt a hivatást választottad?
- Valahogy inkább a jóga talált meg engem. Bár már a pad alatt is Feldmár András A tudatállapotok szivárványát olvastam 18 évesen, és sok kérdésem volt a létezésemmel kapcsolatban, akkor még inkább a nyugati pszichológia érdekelt. Nem egy vallásos, spirituális környezetből jövök, így ebből az irányból minden később ért el hozzám. Persze érdekelt a jóga is, és volt például akkor egy csatorna, amin reggel mindig ment fél óra jóga, azt imádtam. Pár órára is elmentem, de aztán elkezdtem dolgozni és jó sokat bulizni, fesztiválozni, ami látszólag lekötött, bár így utólag belegondolva inkább csak időpazarlás volt. Aztán egy kedves ismerős kezdett el beszélni a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskoláról, ahová akkor ő járt, mutatott képeket indiai utazásaikról és akkor elkezdtem érezni egy erős hívást. Ott hagytam az ELTE-t, és elmentem 2009-ben felvételizni a BHF-re. Akkor már egyszerűen tudtam, hogy ez az, amire mindig is vár az ember. Az irány, hit és bizalom látatlanul is, hogy ez valami nagyon igazi dolog lesz, ami meghatározza majd a jövőm.
- A jóga különböző irányzatai közül melyek állnak közel Hozzád és miért éppen azok?
- Klasszikus hatha jógát tanultam három évig a főiskolán, de aztán az ashtanga fogott meg a leginkább. A mai napig ezt tanulom. Sokan megijednek tőle, mert keringenek olyan városi legendák, hogy ez mennyire nehéz jógatípus. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy ez a legösszetettebb rendszer a jógában és szeretem, ahogyan ez az összetettség, sőt az elején akár bonyolultság kihat a gyakorló életére is. Szeretem azt, ahogyan az addig összekuszálódott szálak elkezdenek kibomlani és világos, tiszta utak jönnek létre. Legyen szó egy nehéznek tűnő ászanáról, ahol tényleg szinte összecsomózod magad, de ha kitartóan gyakorolsz, akkor egyszer csak ráérzel a mozdulatra, találsz egy módot a kivitelezésére és onnantól kezdve nem is lesz nehéz, hanem a legnagyobb öröm, hogy végre sikerült. De lehet szó a mindennapokról is. Hogy a lehetetlenből egy napon valóság lesz.
- Mi a hangtálterápia, hogyan működik?
- Ahogyan felépül a létezésünk is, pont úgy hatnak a hangtálak. Hat a durva fizikai test szintjére, ahogyan a testre vannak rakva a tálak. Szó szerint a talapadon át a fejed búbjáig átrezegtetnek. Aztán hat finom fizikai szinten is, az az mentálisan, hiszen szép, kellemes a hangja, ez megnyugtat. És a legfontosabb, hogy lélekszinten is hat. Egyensúlyt teremt. Azt szoktam mondani olyan, mint egy passzív meditáció. Te akár aludhatsz is közben, még is létre fog jönni egy olyan folyamat és hatás mintha egy órát meditáltál volna.
- Mi a legfontosabb számodra a hivatásodban és hogyan alkot ez egységet az életed más területeivel?
- Az átadás. Általában az elején mindenki saját maga miatt kezd el különböző önismereti technikákkal foglalkozni, mert neki is van egy elakadása az életében, amit nem tud megoldani. A pszichológus, a kineziológus, a coach is ezért kezdi el tanulni a szakmát szerintem. Sőt, most olvastam egy interjút Reisz Gáborral a Rossz versek rendezőjével és ő is arról mesélt, hogy tulajdonképpen neki is egy traumafeldolgozás volt a filmforgatás. Tehát ez nagyon sok szakmában megjelenik. A jógával is sokan ezért kezdenek el foglalkozni. De aztán, ha valaki nem lép ki ebből a "me, myself & I" hangulatból, akkor az szerintem nem lesz igazi átadás.
- Mit jelen számodra a tudatosság és mit gondolsz, milyen eszközökkel haladhatunk a tudatosabb mindennapok felé?
- Mindig más oldalról közlítem meg ezt a kérdést. Mostanában sokat hallgatok utazás, jövés-menés közben Popper Péter előadásokat és ő tette fel egyszer a kérdést: de hol van az leírva, hogy nekünk MINDIG boldognak KELL lenni? Ez mostanában nagyon foglalkoztat. Szerintem a boldogság is, főleg, ha külső körülményektől, vagy személyektől függ, csak ideiglenes és szélsőséges állapot lehet, pont mint a szomorúság. Tehát most számomra a tudatosság abban rejlik, hogy a két végpont között tudjak megőrizni egy neutrális állapotot. Az eszköze pedig természetesen a jóga gyakorlása, a meditáció és a gondolatok tisztántartása. Na, és a rendszeresség. Úgy sajnos nem ér semmit az egész, ha egy hétig mindent megteszek, de aztán 2 hónapig semmit. Ez egy élethosszig tartó döntés, tapasztalás és hit, hogy működik a folyamat, de csak akkor, ha én magam működtetem és nem a külső segítséget várom.
- Hogyan írnád le a saját stílusod és mi szükséges ahhoz, hogy harmonikusan érezd magad a bőrödben?
- Elsőként az egyszerűség. Fejben nagyon szétszórt tudok lenni, de ha a környezetem és a ruha, amiben vagyok letisztult, akkor az nekem segíti a koncentrációt. Legyen szó a hétköznapi ügyek intézésétől a tanításig. Nem véletlen, hogy a legtöbb jógairányzat is a teljesen fehér öltözetet ajánlja, hiszen ebben lehet a leginkább megtartani a fókuszt és tisztaságot is tükröz. Többször éri az a kritika a minimalista ruhákat, hogy "nem elég nőiesek". De szerintem meg fontos lenne már kilépni a feszülős miniszoknya, push up melltartó és géllakk őrületből és a reklámok által sulykolt, hamis ideál képét felválthatná már végre önmagunk képe. Sok nőt ismerek, akik smink nélkül ki se mernek lépni az utcára, de olyat is, akit még a férje se látott anélkül. Megnyitod az Instagramot és már csak a tökéletesre retusált képeket látod. Ehhez képest történik a viszonyítás és saját magunk elhelyezése a világban, általában egy alulra pozícionált helyre, hogy kevés vagyok, csúnya vagyok, stb. Aztán erre kezd rárakódni ez a sok felesleges trükk, amit nőiesnek gondolnak sokan, de én nem hiszem, hogy ebben rejlik a nőiesség. Aztán szintén a szakmámból adódóan a kényelem is fontos tényező. Nem kell feltétlenül anatómiát tanulni ahhoz, hogy belássuk egy tűsarkú amellett, hogy nem kényelmes hosszútávon, nem is egészséges. Mondjuk szerencsére én kimondottan szeretem a mások által csúnyának tartott cipőket. Tőlem jöhetnek a bakancsok és ronda papucsok! Aztán fontos még a részletekre való odafigyelés. A különleges ékszereket, vagy szokatlan anyagokból készült táskákat nagyon szívesen viselem. lletve mára már a bolygó szempontjait figyelembe véve a fenntarthatóság is lényeges. Nagyon kevés ruhám és cipőm van. Háromszor is meggondolom, hogy mit veszek meg, és milyen minőségben, mert én azt aztán akár 5-10 évig is hordani szeretném azokat, nem pedig 2 hónap után a kukába dobni egy olyan anyagot, ami majd több száz év múlva talán lebomlik, ezért viselem előszeretettel a NON+ kiváló minőségű ruháit.
- Hol tartasz jógaórákat, hol találkozhatunk Veled személyesen?
- A budaörsi Barkan Jógastúdióban tartok csoportos és magánórákat egyaránt.
A fotókat Szász Veronika készítette.
