HUF

NONPLUS ÜZENET

Az üzenetek mindig fontosak voltak a NONPLUS életében: korábban kollekcióink egy-egy mottó ihletésében születtek, ezek a rövid szlogenek különféle formában sokszor meg is jelentek a ruhákon. A kis jelmondatok kedves "plusz" gesztusként hangsúlyozták a számunkra éppen érdekes, értékes és jelentős gondolatokat, melyeket szerettünk volna átadni a vásárlóinknak is.

Magánéletünkben és a NONPLUS-ra vonatkozóan is időről-időre megalkotjuk saját "jósjeleinket" - útmutatást kérve - melyhez a JI-KING jóskönyvet használjuk. A hagyomány szerint természetfeletti forrásból eredt azzal a céllal, hogy az embert élni segítse és a sorsába beavassa.

"A Ji csing a természeti törvények felismerésén keresztül rávezeti olvasóját a világegyetem működésének megértésére és így a helyes gondolkodásra, valamint a tao szerinti élettel való harmóniára. Egy olyan rendszert nyújt, ami szimbólumok segítségével magyarázza meg, miként történnek a dolgok a világban és az emberben."
Bővebb magyarázat: itt

Carl Gustav Jung a Ji-kinghez írt gyönyörű előszavában mondja: "Aki ezt a könyvet használja, segítő szellemet kap, s a könyv maga is úgy viselkedik, mint egy bölcs mester, akihez az ember tanácsért fordulhat."

"64 jósjel van.
64 Isteni minta.
Ebben a 64 isteni "gondolatban" az egész teremtés benne van."

Időről-időre ebből a 64 jósjelből elrejtünk a NONPLUS ruhákba egy-egy üzenetet a számunkra aktuálisan fontos jelek közül, melyek 2023-ban a következőek:

"TA CSU - NAGY ERŐ ÖSSZEGYŰJTÉSE"
"CSIA ZSEN - AZ EMBER CSALÁDJA"
"CSIN - HALADÁS"
"JI - GYARAPÍTÁS"
"TUNG ZSEN - EMBERI KÖZÖSSÉG"
"VU VANG - SPONTÁN CSELEKVÉS"
"TA CSUANG - NAGY HATÓERŐ"
"CSI-CSI - BETELJESEDÉS (ÁTKELÉS) UTÁN"
"CSUN - KEZDETI NEHÉZSÉGEK (CSÍRÁZÁS)"
"CSIEN - SZERÉNYSÉG"
"HENG - KITARTÁS (TARTÓSSÁG)"

Hiszünk benne, hogy a "véletlenszerűen" kapott jelekben mindenki megtalálhatja a maga számára éppen fontos és értékes mondanivalót élete jelen szakaszára vonatkozólag. A jósjelek szezononként és spontán megérzésünkből adódóan változnak, cserélődnek, így nincs állandóság és ismétlődés bennük.

Fogadd szeretettel üzeneteinket - bízunk benne, hogy miközben a választott NONPLUS ruhádat viseled, számodra is iránytűként szolgál majd a mindennapokban.

Keresd meg azt a jósjelet, amelyet a ruhádban találtál és engedd meg magadnak, hogy az "üzenet" megtaláljon és te megtaláld magadat benne.

Csodálatos utazást! :)

TA CSU - NAGY ERŐ ÖSSZEGYŰJTÉSE

"Képjel: Egy hatalmas Ember kiterjesztett karokkal - a „Nagy” jele - és termékeny, fekete föld, amely a folyó felgyűlt iszapjából keletkezett.

A teremtő energiák lassacskán gyülekeznek - élni azonban az ilyen nagy erőkkel csak akkor lehet, ha az alkalmazáshoz a feltételek megértek.

Korai cselekvés kapkodáshoz, az erők elfecsérléséhez vezet. A szelídítetlen erők égetnek. A tettet meg kell érlelni. Ahogy egy terhes asszonyt feszíti az új élet, úgy feszülnek most benned jövődet teremtő energiák.

Türelem. Kitartás. Várni s érlelődni! A megérett gyümölcs magától lehull.
Az út nyitott előtted. Üdvös időszak. Ha megértél: indulhatsz!
Erőt gyűjteni azt is jelenti, hogy fölöslegesre nem szabad elpazarolni. Az igazi feladatra kell összpontosítani.
„Emlékezetem lapjáról letörlök minden léha jegyzetet, hogy csak parancsod éljen, egyedül!” - kiáltja Hamlet királyfi, amikor apja szellemétől megtudja, mi a sorsának a feladata.

Jól teszed, ha kilépsz megszokott környezetedből. Tágabb körbe - túl eddigi határaidon. „Az Igaz Ember ősi hagyományok titkát kutatja, s lefordítja saját korának nyelvére. Innen tudja, mi az üdvös cselekvés.”

A Hegyben Égi erők rejlenek - ez a két kua alkotja a jósjelet.
A nagy akció előtti létfázis ez: összegyűjteni, felhalmozni, koncentrálni, a visszatartott erőt megérlelni, megszelídíteni - és feltör majd, mint a forrás.

Gondolatok

A mai tudomány akkor szembesült ezzel a kérdéssel, amikor az atomenergia békés fölhasználásának a lehetőségét kereste. Ebben a jelben az égi erők a hegy mélyében szunnyadnak. Feszítik, de nem jó, ha kitörnek. A taoista misztika szerint ez a „spirituális embrió” érlelődésének kora.

Nehéz kivárni, amíg a dolgok megérnek. Belül már sejtjük, kik vagyunk - de kívül még nem tudjuk megvalósítani. Belül már tudjuk, mit akarunk - kívül még nem történik semmi! Ebben a várakozásban érik az ember - s érlelődnek üdvös tervei is. Legnagyobb veszély: a türelmetlenség.

Az, „aki még nem nőtt fel”, a korlátokat börtönnek tartja. Az Igaz Ember tudja, hogy minden lelki érték és üdvös esemény korlátok között érlelődik! Ha valami még nem megy, nem feszül újra s újra neki, mert tudja, hogy nincs itt még az ideje. Sem ő, sem a körülmények nem értek meg rá. Sokszor tapasztaljuk, hogy valamit szívósan erőszakolunk, és mégsem megy. S egyszerre - amikor nem is akarjuk - magától megtörténik!

Ezt a titkot tudja, aki a Ta Csu jelének üzenetét megfejti. Ne zavarjon, hogy környezeted nem ért meg, hogy akadályokat állít eléd. S azt, aki akadályoz, ne gyűlöld - lehet, hogy akaratlanul is miattad teszi! Lásd mindenben s mindenkiben a sors eszközét. „Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet!”

A „Nagy Ember” - a Ta - a szelíd ember. Az ember alapvető küldetése, hogy önmagát s a természetet megszelídítse. Más szóval: művelje. Az atomerőt, a napenergiát, a földet, a vadállatokat, a növényeket meg kell „szelídíteni”. A vadság embertelen s nem ismerünk olyan „Nagy Embert”, aki ne lett volna szelíd: Jézus, Buddha, Lao-ce, minden bölcs, szent és nagy művész: szelíd volt.

Tudnod kell: a szelídség a legnagyobb erő! A nyúl nem szelíd, csak gyáva. Mert gyenge. Szelíd csak az oroszlán lehet. A keleti harci művészetekben a tanítvány akkor lesz mesterré, ha szelíddé válik. A szelídség legyőzhetetlen.
A thai elvetemült ember, aki látja, hogy itt rablók és farkasok uralkodnak, eredeti természetét megtagadva rémülten próbál maga is farkassá válni. A szelídségről keveset tud, mert összetéveszti a gyámoltalansággal. A szelídség ott jelenik meg, ahol az ember ősi, vad energiáit megművelte, megfékezte, és méltóságába beolvasztotta.

Amikor a Ta Csu jelén meditáltam, Polyák Imre világ- és olimpiai bajnok birkózónk, aki látványosan szelíd ember, azt mondta, hogy agresszív embernek soha nem volt esélye vele szemben. Nagy ellenfelei mindig hozzá hasonló „szelídek” voltak.

A Ta Csu jelében nemcsak a szelídség erejét tanuljuk, de azt is, hogyan kell várakoznunk, amíg szunnyadó energiáink eljutnak a „kritikus tömeg” állapotába. A Csu nemcsak „megfékezést”, de „felhalmozást” is jelent. Ki kell várni, amíg a feltételek megérnek. Néha másokra kell várni, néha magunkra. Lehet, hogy mi már készen vagyunk - külvilágunk még nem. Vagy fordítva: a világ már vár, de nekünk még érnünk kell.

Egy bizonyos: az idő nekünk dolgozik."

Idézet: Műllet Péter - Jóskönyv - Ji King / Mindennapi használatra c. könyvéből
További gondolatok, információ: https://mullerpeter.hu/konyvek/joskonyv-2/

CSIA ZSEN - AZ EMBER CSALÁDJA

"Képjel: Az Ember jele - s az otthon idillikus képe: háztető alatt egy malac.

A család a legkisebb Egység - és mindennek az alapja. A „család” az ősi Kínában oly mértékben volt az egész emberi létezés mintája, hogy felfogásuk szerint még a halálon is túlmutatott: az elköltözöttek szellemcsaládja a földi családdal szoros kapcsolatban maradt.

Ez a jósjel - jelképes értelemben - egy bensőséges és tartós közösség megteremtéséről szól: ez most a sorsfeladat. „Ha meg akarod javítani a világot – mondták -, először az államot kell megjavítani; ha az államot akarod megjavítani, először a családot kell, s ahhoz, hogy a családodat megjavítsd, először javítsd meg magadat!”

Ez ennek a jósjelnek az első tanácsa: lelked erői „családtagok”, élj egységben önmagaddal. Aki önmagával rossz viszonyban él, az másokkal is rossz viszonyba kerül. Mindent önmagunkon kell kezdeni. Belülről kifelé: ez életünk és körülménycink megváltoztatásának egyetlen lehetséges iránya. Ezért mondja a kép: „Az Igaz Ember szavai a lényeget mondják, lénye pedig a változásban is hűséges és kitartó.”
A családban ez az „Apa” szerepe. A jósjel neve azért nem csupán „család”, de az „Ember családja”, mert itt olyan közösségről van szó, amelyet nem pusztán ösztönök, érdekek vagy öntudatlan érzések terelnek össze, hanem a belátó Értelem is. Csak az emberi Értelem képes felismerni, hogy „Ezekkel sorsom van!” Vagyis abban a „család”-ban, amiről itt szó van, nem a vérségi és érzelmi kapcsolatok a döntők, hanem elsősorban az „isteni rend”, amit csakis a tudatos Ember képes megteremteni. Ebben a Mintában az apának, az anyának és a különböző nemű és korú gyermekeknek éppolyan helyük és minőségük van, mint a Naprendszerben a Napnak, a Holdnak és a bolygóknak.

Nemcsak a Csia Zsen, de minden jósjel vonalai az alsó egyestől a legfelső hatosig megfelelnek a családtagoknak; az ősi kommentárokban úgy is szerepelnek, mint „idősebb fivér és fiatalabb nővér” stb. Én erről azért nem beszéltem, mert a mai olvasó már nem érzékeli, hogy a különféle családi szerepek milyen társadalmi és spirituális erőkkel állnak analógiában.

A mai család oly mértékig zuhant széjjel, hogy még a legjobb esetben is csupán érzelmi vagy érdekközösség. A legújabb időkben inkább tragédiák, botrányok, válások és gyötrelmek színhelye, mintsem a kozmikus rendnek az az idillikus tükörképe, amit valaha jelentett, s ami természetesen már csak „leesett” formában - a kínai családokban még ma is fellelhető. Ezért fontos, hogy az Apa szavai a lényeget mondják. Az apának tudnia kell, mi a jó és mi a rossz. Ezt a tudást nem kívülről, a társadalmi mintákból kapta - mert azok éppenséggel lehetnek romlottak, hazugok és alacsonyrendűek, ahogy ma azok is! -, hanem saját szívétől, önérzetétől és le- szűrt élettapasztalatától.

„Anyám kezéből édes volt az étel / Apám szájából szép volt az igaz” - mondja a költő. Erről van itt szó. Ami pedig a kitartást illeti, az azt jelenti, hogy az igazi nevelés nem a szigorú büntetés és a szerető engedékenység pofozó-simogató taktikáján múlik, hanem mindenekelőtt a példán! A mintán! Gyermekünkre elsősorban lényünkkel hatunk! Azzal, akik vagyunk! Amit mondunk, kevés. Egész lényünkkel nevelünk.

Az Apa adja a család rendjét. Az Anya pedig az összetartó erejét.
„Az asszonyi erény az üdvös!” - mondja a bölcs. Minden családot az anyák tartanak össze - nélkülük széthullik az egész. A „család” minden közösség alapja.
Lelkünk önmagában is „család”; ha behunyjuk szemünket, érezzük azokat az erőket és azokat a tereket, melyek által önmagunk irányító „apja”, gondoskodó „anyja” vagyunk, és lelkünk gyülekezetében azokat a vágyakat, érzéseket, célokat, amelyeket jó vagy rossz „gyermekként” föl kell magunkban nevelnünk. Egy harmonikus ember benső világa: „eszményi család”.

De hivatalban, boltban, gazdaságban, munkahelyen, műhelyben vagy bárhol, ahol még emberszabású élet van, megjelenik a „családdá” válás igénye, mert a minta az emberrel együtt született. (Az államélet vezetőjében még ma is ösztönösen „Papát” látunk - ez az, amivel a diktátorok gyalázatosan visszaélnek.)

Minden olyan közösség, amely nem a család-mintára épül: embertelen. Ahogy embertelen egy multinacionális vállalat - ezt érzi mindenki, aki ilyennél dolgozik, bármennyi pénzt keres is.

Kérdésedre a Csia Zsen a Család mintájával válaszol. Ez éppúgy lehet bensődre, mint valóban a családodra vagy bármiféle sorshelyzetre vonatkozó kérdés, amelyben megjelenhet a harmónia lehetősége éppúgy, mint a minta szétdúlása; egy idillikus emberi kapcsolat lehetőségeinek megvalósítása vagy felrúgása. Megmutatja, mi a harmóniához vezető út stratégiája - és mik azok az erők, amelyek ezt a harmóniát fenyegetik.

Gondolatok

Ha a világban sérelem ér, az egyetlen hely, ahová visszamenekülhetsz: az otthonod. A családod megóvhat. A tieid között biztonság van. Ezt sehol másutt nem érezheted. Gondold el: akárhány emberrel volt dolgod életedben, sírod körül rokonaid állnak majd - mert ők tartoznak hozzád! Ezért a családi diszharmónia a legnagyobb próbatétel: akinek otthonában is zűrzavar van, nincs hol meghúzódnia - lényegében idegenek között él, számkivetésben.

A jó család titka: a Meghittség és a Rend. A Meghittség azt jelenti, hogy érzed: ezekkel összetartozol, jóban-rosszban. Megoszthatod velük a gondjaidat. Együtt éreznek veled. Érintésnyi közelségben vannak. „Hozzátartozók” - mondja a magyar nyelv. A rend azt jelenti, hogyha bárki átlépi a meghittség határait, a helyzet pokollá változik! Ha ugyanis másvalaki túl közel, kerül hozzánk, legyen az bárki: apánk, férjünk, testvérünk vagy akár az anyánk: elviselhetetlen. Elnyomnak, elfojtanak, illetéktelenül beleavatkoznak a sorsunkba. Ha sok emberrel élsz együtt kis helyen (ezalatt azt értem, hogy lelkileg túl közel, érzelmi és egyéb rokon szálakkal összegabalyodva), óhatatlanul is megsérülhet benned az, aki csak Te vagy! A vonzalomból erőszak lehet, a szeretetből önzés, az apából zsarnok. Az anyából érzelmi fösvény, aki nem engedi felnőni magzatát, hogy örökké birtokolja; a gyerekből kitörhet a lázadó, aki apát-anyát lerúg magáról, vagy éppenséggel elfelejt felnőni, és vénségére is önállótlan, támasztékra szoruló lény marad.

Ami a Nagy Társadalomban gyógyíthatatlan daganat, az a családban - mint egy rákos sejtben - már régen megjelent.

A Csia Zsen jósjelét akkor kapod, ha rendezned kell külső-benső erőidet. Rendezni, hogy harmóniába kerülj magaddal, s azokkal, akikkel sorsod van.

Harcművészetben azt a stratégiai feladatot jelenti, amikor rendezned kell a soraidat. Vagy azért, mert akcióra készülsz, vagy azért - és ez a gyakoribb -, mert olyan akció után vagy, amely szétzilált. Ez az erőgyűjtés, az összeszedettség megteremtése.

Az „asszonyi erény” itt azért üdvös, mert belülről hat és elfogadó. A nyugati világban alig van már harmonikus család. A szerepek is szánalmasan összekeveredtek: anyák kénytelenek játszani férfiszerepeket, apák viselkednek úgy, mint a gyermekek, és a gyermekeket hamar beledobják a beteg társadalom karjaiba: nevelje tovább valami intézmény: óvoda, napközi, bölcsőde... Az ideális minta megszűnt, s ezért, ha itt azt tanácsolja a Ji-king, hogy „az asszonyi erény üdvös”, nem biztos, hogy ez manapság az anyában van, aki régóta rákényszerült, hogy az apa fel- adatát lássa el a családban.

Jobb, ha itt a Jin-stratégiára gondolsz, amelynek főerénye az Elfogadás.
Elfogadom a másikat olyannak, amilyen. Egyedül a tiszta Anyai Szeretet képes elfogadni valakit lényével, sorsával, jó és rossz tulajdonságaival, gyengeségeivel együtt. Nem köti feltételekhez a szeretetét: ez az erőszakmentes elfogadás az, ami a jó közösség feltétele, ahol sokféle sors és jellem él együtt, harmóniában. Jó anyának, ha hat gyereke van, mindegyikkel másképp beszél, mert tudja, hogy mindegyik más ember - már a pólyában is más volt mind a hat.

A jó közösségnek feltétele a megértő szeretet. Soha nem szorít magához annyira, hogy a szabadságodat elveszítsd. Ez a mintája az „emberi” közösségnek. Az én és te, mi és ti kapcsolatának.

De az első lépés nem másokon - rajtam múlik!"

Idézet: Műllet Péter - Jóskönyv - Ji King / Mindennapi használatra c. könyvéből
További gondolatok, információ: https://mullerpeter.hu/konyvek/joskonyv-2/

CSIN - HALADÁS

"Képjel: A felkelő Nap fényében felröppennek a madarak.

Felkel a Napod, és minden kivilágosodik! A Csin a haladásnak, a kibontakozásnak, a kivirágzásnak, a felnövekedésnek az időszaka, amikor a dolgok kifényesednek. Fénybe lépsz... minden „napvilágra” kerül.

A boldogulásnak, a prosperálásnak az időszaka. A kiragyogó napfényben erőt kapsz, és magad is erősebbé válsz. Fogadd magadba a szellemi erőket - és adj magadból másoknak. Amit hunyt szemmel átélsz, ha arcodra süt a ragyogó napfény: ez a „csin” élménye! Vágyak, rögeszmék, hétköznapi célok nem fontosak ilyenkor: érzed, hogy élni jó, a föld jó, az ég jó... Minden jó.

Ez az ihlet állapota. Ilyenkor többnek érzed magad. Ami eddig nehéz volt, most könnyű, ami eddig homályos, most tiszta. „Legyen világosság!” - ez a legfőbb óhajunk. Persze, ilyenkor minden látható lesz: nemcsak a szép, a ronda is! Előtűnnek hibáid, gyengeségeid, rejtett vétkeid..., de nem baj, legalább most látod és tudod, hogy a Fény erősebb, mint a sötétség, és lelkesen dolgozhatsz magadon. A Nap, ami ilyenkor fölragyog: benned van! Elborította a „külső sötétség”: mások véleménye, ostobasága, rosszindulata, korunk vaksága és gonoszsága; amióta élsz, azon dolgozik ez a világ, hogy elfelejtesse veled: Isten lakik benned!

Most fölvillan. A fény belőled világít. Úgy is mondhatnám: rajtad keresztül - mert ilyenkor a láthatatlan világ segítsége is átragyog életeden. Most nemcsak látsz, de „világítasz” is. Ezért téged is jobban látnak. Jobban becsülnek. És értékelnek.

„Haladás. Az erejében bízó (kang) herceget megszámlálhatatlanul sok lóval ajándékoz- zák meg. Egyetlen nap három ízben (sokszor) is.” A „kang” azt is jelenti: „nyugodt, szilárd, békés, vidám, örömteli”. Ez mind, együtt. Erejében az bízik, aki az egésszel együtt van! Istennel, a Taóval, a látható és a láthatatlan világgal! Az ilyen ember legyőzhetetlen.

Gondolatok

Az ígéretes jósjel titka, hogy az ember egója félreáll: a jó szellemi hatást nem előidézi, hanem befogadja. A nap magától kel föl, nem kell fölcibálni az égre, és a fényt sem kell magadból csiholni. Egyszerűen csak el kell fogadni. Nyisd ki a szemedet!

Az ember akkor lesz tehetséges, akkor kezd hallani, látni, ha éntelen lesz és elfogadó. A sötétség nem más, mint az a tévhit, hogy te világítasz.
A világosság az, ha befogadod a fényt - a „fényemberek” mindig fölfelé néztek, és ha már fönt voltak, még följebb - senki sem volt „legfölül”, még Jézus Krisztus sem, mert a Mennyben a legkisebb: a legnagyobb. Ha valaki nem akadályozza, hogy fényes legyen: megvilágosodik. Hagyd megtörténni a jót!

A másik titok, hogy ebben a jelben a valódi természeted nyilvánul meg. Ezért lehetsz sikeres. Azt mondod, ami a tiéd, azt teszed, ami valóban belőled jön: ennek bűvös hatalma van. Mindenki akkor a legeredményesebb, ha saját természete szerint él; a macska akkor nyer csatát, ha a legmacskább.

A harmadik titok, hogy mindenki ott lehet a legeredményesebb, ahol az élet a legtöbb akadályt állítja elé. A fény: a sötétség legyőzéséből születik. A siker: a gátlások legyőzéséből ered.

A negyedik titok - ezt a jóslatot óvatosan fogadd! -, hogy ebben a sorsfázisban a külvilág is segíthet! Ha nem kapsz változó vonalakat, amelyek a Haladás jelét nagyon nehézzé is tehetik, a jósjel roppant kedvező egybeesésekről beszél, olyan állapotról, amikor a világnak „bölcs uralkodója” van, aki méltányolja az igyekezetedet. Csak hol van ma ilyen? Bár biztosan van, még a vaksötétben is."

Idézet: Műllet Péter - Jóskönyv - Ji King / Mindennapi használatra c. könyvéből
További gondolatok, információ: https://mullerpeter.hu/konyvek/joskonyv-2/

JI - GYARAPÍTÁS

"Képjel: Egy edény túlcsordul az anyagi és szellemi javaktól.

A növekedés, kibontakozás, fejlődés, termékenység és feldúsulás ideje. Az előző jel a Csökkentés volt - ez most a Gyarapítás időszaka. Apály után a dagály.

„Gyarapítás. Üdvös, ha van célod, amelyet követsz. Üdvös átkelni most a Nagy Vízen.” A jósjel mögött az egymást segítő és növelő erők harmóniája áll. Ezt úgy éled meg, mint a valóra válás korszakát. Régóta vártad - most megérkezik. Ami most indul, az jó szelet kap és messzire jut. A Szél és a Gerjesztő (Dörgés) együttes munkája ez. E jelben a gondok megoldódhatnak, kapcsolatok és tervek virágzóvá válhatnak. Használd ki a jó szelet!

Legyen világos terved, úti célod, és add bele vállalkozásaidba minden erődet. Most rádöbbenhetsz, mennyi erőd van! (A gyógyulás és felerősödés jele ez, a külső-benső életenergiák feldúsulása.) Személyiséged is gazdagodik.

Az ember sokkal jobban megismeri önmagát a „menő”, sikeres, mint a sikertelen korszakaiban, mert ilyenkor az addig rejtett jó és rossz tulajdonságok a felszínre kerülnek. Akiben hatalom- vágy bujkált, az ilyenkor meghülyül a hatalomtól, az egoista pedig jó lapjárás esetén hajlamos lesz minden sikerét önmagának betudni. A sikerben minden ember lelepleződik - jó esetben önmaga előtt is.

Közhely, hogy a „hatalomtól mindenki meghülyül”. Így van ez más kísértéssel is: jó lapjárás idején az ego is felpuffad, s hajlamos minden sikerét saját varázshatalmának betudni. Ezért mondja a Bölcs: „A Gyarapodás idején az Igaz Ember, ha jót lát: követi, ha hibája van: elhagyja.”

E jósjelnek végső oldása az, amit Jézus mond: „Az ember semmit sem vehet, ha nem a mennyből adatott neki!” A jó élettervet onnan tudod megkülönbözetni a rossz tervtől, hogy a „jó” mások számára is üdvös - a „rossz” csakis neked hozhat hasznot. Az „átkelés a Nagy Vízen” azt jelenti, hogy bár nem tudod, mi vár odaát, azt se, milyen veszélyes az út, de vágj neki bátran! A Mester tudja, mi vár odaát. De nem mondja meg. Szükséged van ahhoz a bátorsághoz s önfeledt merészséghez, amelyet csakis az ismeretlenbe való ugrással szerezhetsz meg.

Egyelőre csak egyetlen támaszod van: a hited. Higgy magadban s a Mesteredben! Mindennapi értelemben a jósjel vállalkozásra biztat. Fogj bele, s hajtsd végre!

Gondolatok

A „Ji” megtermékenyített, áldott állapot. Gazdag jövő ígéretét rejti. A láthatatlan világ segít. Ezt a segítséget akkor kapod meg, ha sorsodat éled - ha élettervedet teljesíted. Ez a „jó szél- irány”.

A segítséget akkor veszíted el, ha „eltérsz az iránytól” - ha a földi életbe belevakult egód átveszi az irányítást. Maradj hangolt, nyitott, érzékeny a jóra! A sikerbe több ember bukott bele, mint a bukásba. Légy óvatos! Egy rablóbanda is akkor züllik szét, amikor a zsákmányon osztozni kezd.

Harcművészetben a „Li” az a pillanat, amikor hosszú és nyomasztó idő után felvillan a győzelem lehetősége. Ezt bátran és céltudatosan ki kell használni - de nem szabad beleszédülni! Más győzni, és más diadalt aratni.
A győzelmet az ember megérdemli - de a diadalba előbb-utóbb belerokkan."

Idézet: Műllet Péter - Jóskönyv - Ji King / Mindennapi használatra c. könyvéből
További gondolatok, információ: https://mullerpeter.hu/konyvek/joskonyv-2/

TUNG ZSEN - EMBERI KÖZÖSSÉG

"Képjel: Száj egy házban, tető alatt. Ez a szótlan egyetértés jele. S az „ember” képe. Magyarul egy falu „lélekszámáról” beszélünk - kínaiul a „szájak” számáról. Innen a közösség eszméje.

Ez most a „másokkal”, az „együtt” időszaka. A sorsfeladat közös, s ehhez meg kell teremteni az egységet, a közösséget.

„Emberi közösség a szabadban: siker.
Üdvös átkelni a Nagy Vízen.
Üdvös az Igaz Ember kitartása.”

Sokféle emberi közösség van: nép, család, közös vállalkozás, sereg, párt, vallás, város, egyesület stb. De bármiféle „egység” jön létre a „sokféleségben”, az ősi tanítás azt mondja: minden valódi közösség alapja az Istennel való közösség.

Ha fönt nincs közös igazodási pontunk, alul, „vízszintesen” nem tudunk egymással tartósan megegyezni. Az állati csordát összetartja az ösztön, de az emberek közösségét csakis a Szellem tartja össze - s ha ez nincsen, akkor az egész önmagától széthullik, feldúlja a gátlástalan önzés. Nem véletlen, hogy a közös hit a legerősebb összetartó erő. Népek a hitvilágukkal együtt születnek. S ha a hitviláguk ereje gyengül, s istenükkel a kapcsolatot elveszítik, a közösség kiszárad, elkorcsosul, lezüllik, s végül eltűnik a történelemből. Az érdekkapcsolatok romlékonyak s rövid életűek.

Ez a jósjel azt üzeni, hogy sorsfeladatodat másokkal együtt kell megoldanod! (Közös életcél.) Talán ezt mások is érzik. Össze kell jönnötök egymással. Harmonikusan. Ha ez sikerül, erőtök összegződik, s a legmerészebb vállalkozásotok is eredményes lesz.

A harmónia megteremtésének első titka: rá kell érezni, fel kell ismerni, mi az, ami bennetek közös. Mi az, ami hasonló vagy ugyanolyan, lelkileg vagy eszmeileg rokon. Ez lesz az a pont, ahol egymásra rezonáltok, ahol egymás erejét megsokszorozzátok, s ez lesz az, ahová diszharmónia vagy a kezdődő széthúzás esetén vissza lehet menekülni, mint viharban egy biztos szigetre: minden valódi közösségben van egy szilárd centrum, egy csodafa, amelyet ha megérintünk, gyűlöletünk eloszlik, önzésünk leszelídül, s újra visszatér az „együtt” békéje. Ez a Szeretet-pont. Mindig van a másik emberben valami, ami szerethető, s ha ehhez visszatalálunk, mint a mágnes, összeránt bennünket a széthúzásból, s az egység újra megteremthető. Lényegében minden igazi közösségnek szeretet alapja van - még egy jó zenekarban is szeretni kell egymást a zenészeknek, legalábbis addig, amíg játszanak. Lehet, hogy koncert után utálják egymást - de amíg „benne vannak” a zenében, s a zene bennük van... addig együtt kell hogy legyenek, mint a szerelmesek. A Zenét szeretik - egymásban is. A jó zenekar közös „istene” a muzsika, ha a zenész megteremti vele a közösséget, zenésztársaival is harmóniába kerül.

„Ha ketten összegyűltök az Én nevemben: veletek vagyok!” Ez ennek a jósjelnek a misztikus, krisztusi értelme. Ha nincs közös szellemiség, nem jön létre igazi közösség.

A másik titok az így hangzik: „Ég együtt a Tűzzel: ez az emberi közösség képe. Az Igaz Ember természetük szerint osztályozza a népeket s megkülönbözteti a lényeket.” Vagyis az Egység másik titka: a Sokféleség. Nem begyúrni mindenkit egy közös masszába (ahogy azt a kommunizmus képzelte), hanem megőrizni mindenkinek a saját arcát, méltóságát, jellegét, képességét, szépségét, egyedi, különleges talentumát. Egy fán nincs két egyforma levél, mégis - s éppen ezért! - nagyra nő. Ahol egyformák vagyunk, ott erősek leszünk; ahol sokfélék, ott gazdagok. Ez még egy jó futballcsapatra is jellemző: van egy közös csapatszellem, egy közös cél, egy „mindenki mindenkiért” hit - és ezzel együtt tizen- egy teljesen különféle jellemű és készségű ember, akik az élet más területén talán nem is tudnának szót érteni egymással.

A lélektani cél: benső egységünk megteremtése. E jelben ingerlékenyebb, indulatosabb, hisztérikusabb az ember. A sok Jang erőt csakis az önismeret fénye tudja megszervezni. Sem- mit se „ösztönösen”, mindent „tudatosan”! A lélek erőit a fölismert életcélok összefogják. Akinek nincs célja: széthullik. De életcél- ja mindig, mindenkinek van: legfeljebb nem tud róla.

Gondolatok

„A mai ember - mondja Hamvas Béla - a közösségre nem érett meg... Az emberben lévő titáni Én minden módot megragad, hogy a közösséget megbontsa.” Ezt mindennap tapasztaljuk. Egónk oly mértékig túlfejlett, hogy igazi közősségi létre alkalmatlanok vagyunk. Most mégis ez a feladatod. Kérdésedre a válasz: együttműködni másokkal! Fölismerni, hogy itt közös dologról van szó. Egymás sorsával is el kell most számolnunk. A jósjel biztató. Sikert kínál, s azt, hogy igenis bele kell vágni, bátran, mert a helyzet ígéretes - feltéve, hogy a bárki részéről föltámadó egoizmus nem dúlja szét az egységet. És még valami. Az az „emberi közösség”, amelyről itt szó van, túl van minden csoportérdeken. Az, hogy az emberek „szabadban” találkoznak, azt jelenti, hogy itt sem érdekek, sem előítéletek, sem „világnézetek”, sem vallásos hovatartozások nem játszanak szerepet. Az Isten itt nem református vagy zsidó „istent”, hanem az Örök Egyet, a Taót jelenti. S minden emberi lényben azt, akihez közöm van, s akit (vagy amit) szeretni tudok benne. Abból, hogy két ember azonos vallású, még nem következik, hogy valódi, tartós kapcsolatban tudnak élni egymással. Csakis akkor, ha azon a ponton társulnak egymással, ahol az egónak már semmiféle érdeke, „meggyőződése” nem működik. (Rómeó és Júlia története arról szól, hogy egy közösségre teljesen képtelen világban hogyan jön létre két ember között valódi sorsközösség. Az ilyen nem szükségképpen szerelmi történet! A háború és az 56-os magyar szabadságharc idején számos esetet tapasztaltam, amikor olyanok fogták meg egymás kezét, akik más körülmények között ellenségek is lehettek volna. És gyakran meg is haltak egymás mellett, mint Shakespeare hősei.)

Amit a „Tung Zsen”-ben fel kell ismernünk, az az, hogy itt sorsközösségről van szó. Olyan feladatról, amelyről nemcsak nekem, de másoknak is számot kell adni: közös a cél. Az egyes vonások arról szólnak, hogy az ego (az önzés, a különállás, a frakcióteremtés, a nyitottság és az odaadás hiánya) milyen mértékben akadályozza a harmonikus együttműködést."

Idézet: Műllet Péter - Jóskönyv - Ji King / Mindennapi használatra c. könyvéből
További gondolatok, információ: https://mullerpeter.hu/konyvek/joskonyv-2/

VU VANG - SPONTÁN CSELEKVÉS

"Képjel: „Vang” azt jelenti, hogy „hazug”, „hamis”, „önmagába bonyolódott”, „ostoba”, „sóvárgó”, „csaló”, „nyugtalan”. A Vang képe egy olyan nőt ábrázol, aki elindult valamiféle csábítás után. „Vu” pedig azt jelenti, hogy mindezek „nélkül”.

Csakis az igazi, benső hangodat kövesd! Ehhez meg kell szabadulnod mindattól, ami szorongó egód műve: félelmeidtől, előítéleteidtől, gátlásaidtól, múltad rossz beidegződéseitől, és a szüntelen sóvárgástól, hogy mit hoz a jövő. Ne nézz a jövőbe! Élj itt és most!

A jósjel olyan dinamikus helyzetet jelöl, amikor a szellemünket kell követni. (Alul a Dörgés - felül a Menny Akarata.) A jósjel parancsa: szabadulj meg egód rémuralmától! Cselekedj szabadon, önfeledten! Ilyen cselekvésre mondjuk, hogy „spontán”. De sajnos, ez félreérthető. Ha valaki megszabadul az ego kontrolljától, tette éppúgy lehet állati és ösztönös, mint szabad és szellemi. Az ihletett művész és a bátor szamuráj éppúgy „egótlanul” cselekszik, mint az önmagáról megfeledkezett ember, aki állati agresszióját követi vagy „fejveszetten” menekül. Szabadság azonban csak felfelé van! Ez a jósjel azt sugallja, hogy kövesd szellemedet. Ehhez azonban vissza kell szerezned előítéletektől és gátlásoktól mentes természetes gyermeki állapotodat, azt a nyitottságot, amelyet elvesztettél. Élj a jelenben! Itt és most! Ne várd a jövőt, ne nyomasszon a múlt: bízz Isten akaratában!

Keresztényeknél ez az a pillanat, amikor nem kell töprengened, mert a „Szent Szellem megmondja, mit kell szólnod és tenned!” Nem kell fogalmazni, tervezni és főleg aggodalmaskodni. Engedd el magad, s rájössz, hogy nem szabad örökösen kavarni, hajtani, nyüzsögni, törekedni: a sors sodrása hajt, s a jó szél röpít. Ha ebben az állapotban meg tudod tartani magad: „magasztos sikered” lesz. De csak akkor, ha nem várod! Ha tovább tekered elméd szorongó-sóvárgó imamalmát, balszerencsés leszel!

Az ember akkor tesz legtöbbet jövőjéért, ha nem is gondol rá - ha úgy éli meg a jelen pillanatot, hogy az az Egész! Ezekből a teljes odaadással megoldott jelen percekből áll majd össze a jövendőd - szinte önmagától. Ha előre sandítasz, figyelmedet s erődet ellopod a jelentől: gondatlanul vetsz, és ezért aratásod is szánalmas lesz. Aki önző módon előre-hátra sandít, szorong s reménykedik, aki egóját követi, annak - Konfuciusz szerint- „hiányzik tetteiből az Ég akarata s áldása”. Meg kell szabadulnod mindattól, ami nem a te valódi szellemi célod. Meg kell szabadulnod a rossz szokástól, az ambíciótól, az éngörcstől - meg kell találnod igazi lényed hangját.

Gondolatok

Hagyd, hogy minden magától alakuljon! Ne avatkozz bele, mert elrontod!
Ezt tanácsolja a Vu Vang jósjele. Ez nem azt jelenti, hogy légy teljesen passzív, hanem azt, hogy inspiráltan cselekedj. Költők legszebb verseiket ihletetten írják. Az ilyen költemények szinte maguktól születnek. Ha ésszel, ambícióval, számítgatással beleavatkoznak: a mű eltorzul, és színvonala leesik. És még valami. Minden költő akkor találja meg a saját hangját, amikor ihletetten ír! És nem amikor különféle elméleteket követ, vagy kínkeservvel szüli költeményeit. Saját valódi természetedet csakis akkor pillanthatod meg, ha önfeledten cselekszel. Ilyenkor vagy igazán önmagad!

Egyébként - egód ellenőrzése alatt - nem mersz önmagad lenni. Arra a kérdésre, hogyan legyek ihletett, a Vu Vang negatív feleletet ad: azt mondja: meg kell szabadulnod a „hazug”, „méricskélő”, „sóvárgó” énedtől, és kiszabadul belőled az ihlet! Ha szállni akarsz, a homokzsákot kell kidobni. Ha tudnád, hány jól alakuló dolgot rontottál el életedben, csupán azért, mert türelmetlen, mohó és számítgató énedre hallgattál: megdöbbennél! Angyalok munkáját tetted tönkre, mert a konok fejed után mentél. Ha a jósjel tanácsát követed, sok váratlan esemény bukkan föl az életedben. Részint azért, mert aki önfeledt, az tényleg nem „vár” semmit: a jelenben él. Másrészt azért, mert valóban ismeretlen dolgokkal találkozol, új ügyekkel, váratlan eseményekkel, véletlen fordulatokkal. (Milyen pontos a magyar szó: véletlen az, amit nem „véltünk” előre! Ez nem azt jelenti, hogy törvénytelenül bukkant föl a semmiből jött, csak azt, hogy mi nem gondoltuk, hogy így lesz.) A váratlanra nem kell készülnöd. Ha jó: örülni fogsz neki. Ha rossz: túllépsz rajta vagy megoldod. Aki önfeledt (spontán), annak sorsmegoldó képessége szinte határtalan. Amit máskor évekig bogoz vagy végleg összegabalyít, azt most néhány mozdulattal megoldja."

Idézet: Műllet Péter - Jóskönyv - Ji King / Mindennapi használatra c. könyvéből
További gondolatok, információ: https://mullerpeter.hu/konyvek/joskonyv-2/

TA CSUANG - NAGY HATÓERŐ

"Képjel: Nagy Ember - és fegyver s egy erős szolgáló. Ez később az intellektuális kaszt jele lett.

Gyűlik az erő. Lehet életerő, lelki erő, szellemi erő..., mindenesetre olyan benső erő, amely hat és inspirál, s egyre nagyobb hatalomhoz juttat. „A Nagy Hatóerő előnyös jósjel.” „Az ember igazi természete - mondja a bölcs - isteni és erős. Ami gyengeség benne, az téves vágy és téves gondolat.” Akár tudatában vagy, akár nem, erőid rohamosan gyűlnek, és ez sugárzik rólad. Érzi a környezeted is. Vigyázz, mert hatással vagy mindenkire, és ha ez nem tudatosul benned, nem fogod fölismerni, hogy amit tapasztalsz, azt te váltod ki az emberekből. Ha derűs vagy, derűsek lesznek; ha szorongó, szorongók..., ha ideges, mindenki nyugtalan lesz körülötted és zaklatott - mert erős a hatásod.

Gyűlnek teremtő erőid, s megvalósulásra törnek - érik a tett! -, a gond csak ott van, hogy a dúsuló energiák nincsenek egyensúlyban. Sok a Jang és kevés a Jin - és ezért az a veszély fenyeget, hogy visszaélsz a hatalmaddal. Több vonás a kitörő kecskebak szimbólumával figyelmeztet, hogy a felgyülemlő erők, ha nem irányítja őket megfontoltság, nyugalom és alázat, komoly károkat okozhatnak. Hatalmunkkal mindannyian visszaélünk. Ez az Ős-vétkünk. Az egyik - leggyakoribb - emberi vétek, amikor másokat elnyomunk, kizsákmányolunk. Amikor nem erősek vagyunk, hanem erőszakosak! Az erőszakos nemcsak mások, de végső soron a saját életét is tönkreteszi: Úgy uralkodik, hogy a másikat elnyomja, s ebbe mindketten belerokkannak.

Nincs „győztes” elnyomó! A másik - szintén gyakori, de rejtett - vétek, amikor saját erőnket nem ismerjük fel. Aki nem tudja, hogy minden gondolatával teremt, és azzal áltatja magát, hogy gyenge és kiszolgáltatott, önmaga ellen is vétkezik, mert elfelejti isteni eredetét. Terveid beérnek. Külső-benső erők segítik. Ehhez tudnod kell, hogy: „Az Igaz Ember nem lép olyan útra, amely a hagyománynak nem felel meg.” Ez a hagyomány azt mondja: a Hatalom: szolgálat! Minél erősebb vagy, minél nagyobb hatalmad van, annál inkább felelős vagy másokért. Aki pedig legfelül van, annak nincs „énje” - minden tettével, gondolatával szolgál - még a lélegzetét is másokért veszi. (Gondolj Jézus hatalmára!) Erőszakos az, aki önmagát szolgálja - s ebben lehet a legnagyobbat bukni. A jel biztató, s egyben figyelmeztet: egy több száz lóerős versenyautó vezetőjének fokozott a felelőssége.

Gondolatok

Minden tettnek megvan az időszerűsége. Cselekedni a legnagyobb hatásfokkal akkor lehet, amikor erőid éppen a csúcsponton vannak. Fizikában ez a robbanáspont. Odáig sűrűsödnek, onnan kezdve ritkulnak: a csúcspont az a pillanat, amikor a felgyülemlett energiák tetté robbannak. Ez egyébként ennek a jósjelnek a harcművészeti tanácsa is: a csúcsponton kirobbanó tett jellemzője, hogy pontos és nyugodt. Aki ezt nem éli meg, könnyen lehet görcsös, erőszakos, hisztérikus, türelmetlen, vakmerő, kapkodó.

Ez a nagyon ígéretes jósjel végig a „túlakarás”, a „türelmetlenség” és a másokkal szembeni felelőtlen erőszak (dominancia) veszélyére figyelmeztet. Az igazán erős ember szinte alig csinál valamit - mégis minden megvalósul körülötte. Aki nincs tisztában erejével, az állandóan nyüzsög, akar, intézkedik, beavatkozik, és alig ér el eredményt. Amit kiharcol magának, hitvány, összetákolt - sok esetben kártékony is. Egy indiai bölcs azt mondta: egy rossz közlekedési rendőr kézzel-lábbal mutogat, és nagy zűrzavart csinál - a másik csak a szemével int, és rendben mennek a dolgok körülötte. Ez a Nagy Hatóerő. Összpontosítsd ezt az erőt! És valósítsd meg célodat, nyugodtan, türelmesen.

A jósjel rejtett üzenete a benned lévő Mágushoz szól: teremtésedet valóra válthatod, de felelős vagy érte. Élhetsz s visszaélhetsz vele. Legyen meg - általad - az Isten akarata! A valódi Hatalom úgy működik, hogy észre sem veszik. Egyszer csak ott van, nem tudják, ki tette és hogyan. Az isteni Mágia jele, hogy észrevétlen. Mert aki műveli: láthatatlan. Másik dimenzióból hat. És nem jön ki tapsra."

Idézet: Műllet Péter - Jóskönyv - Ji King / Mindennapi használatra c. könyvéből
További gondolatok, információ: https://mullerpeter.hu/konyvek/joskonyv-2/

CSI CSI - BETELJESEDÉS (ÁTKELÉS) UTÁN

"Képjel: Átkelés a folyón - s mellette a "befejezés" képe: valaki éppen az étkezés befejezésénél tart.

Amit valamikor elindítottunk: megérkezett.
Amire törekedtünk, létrejött... vagy éppen „beteljesedőben” van. Minden lefutja a maga küzdelmes körét, és végül eljut valahová: ez lett belőle! Kikerült az öntőformából... tetszik, nem tetszik: ilyen lett. A kör - látszólag - bezárul. „Beteljesedik.”
Ilyenkor teremtő erőink rövid ideig egyensúlyba kerülnek: Tűz-Víz nem harcolnak, hanem egymást segítik.
Valami, aminek megteremtésén fáradoztunk, most láthatóvá válik: létrejön.
Egy kapcsolat, egy szerelem, egy forradalom, egy társadalmi átalakulás, egy munka, amelyet valaha elkezdtünk, egy ház, amelyet építettünk... bármi, ami eddig formálódott, alakult, most kiteljesedik.
Ilyenkor jönnek a bajok!
A tiszta forradalom után jön a korrupt világ, a boldog házasság elindul az unalom s tönkremenés útján; új házunkba beköltözik a zűrzavar s a diszharmónia.
Nincs törékenyebb egyensúly, mint a „beteljesülés” pillanatnyi állapota. Ahogy létrejön, máris korhadni kezd; ott ólálkodik körülötte a felbomlás, a szétzüllés, az „entrópia”.
Befejezni ugyanis - mondják a kínai bölcsek - nem lehet semmit, mert az élet: végtelen.
Egy-egy kört le lehet futni, csakhogy ez nem végződik sehol, mert valójában nem kör, hanem spirál: máris indul a másik. A végtelen örvénylánc folytatódik tovább.
Mitévők legyünk, ha egy karma-kört jól-rosszul lefutottunk?
Erre ad tanácsot a Csi Csi.
„Befejezés (átkelés) után. Siker a kicsinyben van. Üdvös jósjel. A kezdés (új lépés) előnyös! A befejezés: zűrzavaros.”
A bölcs pedig hozzáteszi:
„Az Igaz Ember gondol a bajra, felkészül rá, s megóvja magát tőle.”
Mit jelent ez?
Először is azt, hogy javítgat még a helyzeten. Nagy dolgot nem tehet: a tett kijött már az öntőformájából, apró munkával itt-ott még korrigálni tud rajta, de nem sokat.
Ezzel a bomlás folyamatát késleltetni lehet, de megakadályozni nem. Fontosabb elkezdeni az újat!
Ez szervesen nő ki az előzőből, mégis új.
Mondok egy érzékletes példát. Mondjuk, testileg kívánsz valakit. A tiéd lesz. Az ölelés csúcsa, a „Csi Csi” állapot: a „Beteljesülés”.
Ha ezután már nem kell a másik, az orgazmusban átélt egység visszahullik újra a külön-külön lét magányába.
Ha azonban a kielégülés után elindul valami mélyebb lelki vonzalom is, a kapcsolat tovább tart, „új kör” indul, és lesz belőle először szerelem és talán házasság.
A házasság egy újabb „Csi Csi” állapot: „Beteljesülés”.
Ha ezután nem indul egy „új kör”, és a szerelemből nem lesz mélyebb sorsközösség, mondjuk a két ember nem indítja el az „anya” és „apa” új szerepkörét - a házasság zűrzavarba kerül s széthullik.
A sorsközösség (szeretet) újabb „Csi Csi” állapot: „Beteljesülés”.
De amikor felnőnek a gyerekek, és ott marad a két öreg, a feladat újra csak az: indul-e még valami új, ami a halálig összetartozó nagy ezüst- és aranylakodalmas párkapcsolatok misztikus titka - vagy visszahullanak a magányba, és lesz belőlük két egymást bántó és maró, örömtelen vénember.
Minden létkör végén el kell kezdeni az újat!
A természet is így működik: még ki sem bontakozott teljesen a növény, de az új élet magvát máris érleli magában!
Nagy titok ez. Megőrizve újítani és újítással megőrizni. Ebben a folyamatban semmi sincs végleg „befejezve”.
(Ha a fenti példát végigviszed: az aggkori boldogság alatt ott van a boldog szülők, házasok és szerelmesek minden beteljesült élményének évgyűrűje!)
Csiszold, finomítsd, „tökéletesítsd”... S mi lesz az új?"

Idézet: Műllet Péter - Jóskönyv - Ji King / Mindennapi használatra c. könyvéből
További gondolatok, információ: https://mullerpeter.hu/konyvek/joskonyv-2/

CSUN - KEZDETI NEHÉZSÉGEK (CSÍRÁZÁS)

"Képjel: Egy zsenge fűszál küzdelmesen kibújik a föld alól.

Minden kezdet nehéz. A csírázás, a sarjadzás, a szülés, egy új terv vagy egy új létforma elkezdése nagyon nehéz. A teremtésnek is ez a legnehezebb pillanata: a káoszból rendet formálni, a zűrzavarból harmóniát, s a gondolatból eleven lényeket.
Most kezdődik valami.
A bölcsek ezt biztatónak látják, s erre a jósjelre is rámondják a mágikus formulát: jüan, heng, li, csen!
Itt annyit jelent, hogy csírázás, növekedés, virágzás után beérik a törekvések édes gyümölcse. Azt is jelenti, hogy ez a folyamat hosszú lesz, mert átmegy mind a négy fázison. Azt is mondja, hogy ez egy próbatétel. S főleg azt, hogy amikor belekezdesz valamibe, emlékezz arra, amit gyerekek írtak valaha új füzetük első oldalára: „Isten nevében kezdem el.”
Minden üdvös tett áldozatból született.
A kezdet azért nehéz, mert nagy ellenállást kell legyőznöd. Gondolj a súlyos, kemény, sűrű föld s a fiatal kis sarj drámájára.
Nemcsak gyenge, tapasztalatlan is. Erejét a keserves küzdelmekben szerzi meg.
Aki fölfelé él, azt a bajok, gondok, nehézségek, küzdelmek erősítik. Aki lefelé él, azt ugyanezek gyengítik és összemorzsolják.
Élj fölfelé!
Gondolj a járni tanuló kisbabára: ezerszer elesik, megüti magát, de föláll újra s újra, s a végén tud járni!
A jósjel azt tanácsolja: ne a távoli céljaiddal foglalkozz, hanem küzdj meg a jeleneddel.
S kérj tapasztalt segítőket, akik jártasak már a „csírázás” küzdelmes folyamatában! Hallgass a jó tanácsokra, s fogadd el a segítséget!
A jósjel biztató. Az üdvös eredmény csak akkor marad el, ha megriadsz a nehézségektől, ha önsajnáló módon gyengének véled magad, s főleg ha szétszórt vagy, s átengeded magad a zűrzavarnak.
Az Igaz Ember rendet teremt. A hagyomány szilárd alapjára támaszkodik - ami azt jelenti, hogy rendíthetetlen hite van. („Rendíthetetlen” azt jelenti, hogy „hisz a Rendben”.)
Az evvel rokon kínai kép (a Lun) azt mutatja, hogy a Nagy Ember a sok szálat fonallá sodorja. A rend itt ezt is jelenti: a sok kicsi egyetlen nagy egységgé áll össze. Mint a sejtes növekedésben. Itt is fontos az összegyűjtés, a mennyiségi folyamat sok apró küzdelme, amelyek új minőséget szülnek a világra."

Idézet: Műllet Péter - Jóskönyv - Ji King / Mindennapi használatra c. könyvéből
További gondolatok, információ: https://mullerpeter.hu/konyvek/joskonyv-2/

CSIEN - SZERÉNYSÉG

"Képjel: Egy száj - s egy kéz, amely gabonaszálakat egyesít s választ szét, egyenlően. Jelentése: az ember igazságosan mérlegeli benső dolgait, s ez nyilvánul meg "külső" életében. "Tiszta szívből szól a száj. Annak mutatom magam, aki valóban vagyok."

A „Csien” neve csak hangzásban hasonlít az 1. jósjelhez, a Teremtőhöz. Itt most azt jelenti, hogy szerény, alázatos, éntelen, tiszteletteljes, előzékeny.
Feladatod most az, hogy éntelenné válj.
Bármit kérdeztél, szerénységgel tudod megoldani.
A mai ember ezt nem érti, sőt régen se nagyon értették.
„Te mosod meg az én lábamat?!” - kérdezte Jézustól a megdöbbent Péter. S utána még föl is kiáltott: - „Soha!”- És Jézus azt válaszolta neki: - „Amit én teszek, azt most még nem érted, de később majd megérted.”
Péter a pöffeteg egóról vette a Nagyság mintáját. Azt hitte, a Mester, a Főpap, az Isten „fönt” van, s mint egy földi Császár, megközelíthetetlen pompában ragyog. Nem tudta még elképzelni sem, hogy a valódi király előtte térdel, az ő poros lábait mossa, és saját ruhájának kötőjével törölgeti.
Nem értette, hogy „aki a legnagyobb közöttetek, olyan legyen, mint a legkisebb”.
Ez a gondolat nemcsak hogy idegen tőlünk, de szemérmetlen képmutatásnak is tartjuk.
Amit nem tudunk a valódi alázatról, az a következő.
Az éntelenség (alázat) mágikus aktus. Amilyen mértékben fölszámolja magában valaki az ego uralmát, oly mértékben kezd sugározni lelkének rejtett atomereje, lesz egy magányos kis emberkéből kozmikus hatalmú, isteni lény, aki az Egész erejével él, és annak fényével világít.
Ha Jézus csak egy kicsit is gőgös lett volna, nem tudta volna az emberiség történelmét gyökeresen megfordítani - és ma már senki sem beszélne róla.
„Aki megalázza magát, felmagasztaltatik” - ez a kereszténységnek, a taoizmusnak s magának a Ji-kingnek is alaptanítása.
A harcművészetben az éntelen ember a szó szoros értelmében legyőzhetetlen!
Nemcsak azért, mert tisztán lát, s intuíciója vezérli, de azért is, mert „saját akkumulátora” helyett a Mindenség atomenergiája működteti. Amit manapság látsz: álszerénység, alázatoskodás, képmutatás.
A pöffeteg, hiú és hatalomszomjas ego ravasz színjátéka, aki nemcsak a világot, de önmagát is becsapja, mert be akarja kasszírozni nemcsak a pénzt, a hatalmat, a sikert és az elismerést – de még a szenteknek s a „jó embereknek” kijáró isteni dicsőséget is. Miközben zsebre teszi a hatalmas vagyont, neked azt mondja: a szegénység erény! Miközben a fejedre lép, azt hirdeti, hogy te maradj csak szépen alázatos.
A gátlástalan önzés előszeretettel jelenik meg a szerénység pózában (farizeizmus).
A Csien jelében valódi éntelenségről van szó!
Itt az ember pontosan tisztában van a saját értékeivel!
Krisztus - miközben mosta Péter poros lábait - tudta, sőt ki is mondta, hogy ő Isten Fia, s hogy rá a legnagyobb dicsőség vár!
A szerényt az álszerénytől a hiteles önismeret különbözteti meg: egy szerény művész, ha elhivatott, ki meri jelenteni, hogy műveit beleírta az emberiség kultúrájának történetébe, hogy „egész népemet fogom tanítani”. - Bár, hozzá kell tennem, hogy aki valóban szerény, nem tartja fontosnak, hogy a neve fennmaradjon.
A jósjel azt tanácsolja: maradj lent, és föl fogsz emelkedni!
Ha fönt vagy, ne ünnepeltesd magad, mindig lépj hátra s lefelé - ha lent vagy, láss mélységes értelmet a szolgálatban.
Ismerd és becsüld saját értékeidet - ne légy se szolgalelkű, se önmagad igazságtalan bírája! - és ne várj senkitől elismerést. Ha mégis kapsz: köszönd meg és annyi!
„Emberektől dicsőséget nem veszek.” Nem tudnak ugyanis olyasmit adni, ami nekik sincs. Minden dicséret: üres. Kivéve, ha Istentől ered - de ez a dicséret belülről szól.
A legnagyobb dolgok mind lent, a csöndben, a mélyben, a szótlan, alázatos odaadásban születnek. A szerénység a legnagyobb eredmények szülőanyja.
Sok hírneves és túl ünnepelt, divatos „világsztár” beszámolt arról, hogy értékeit élete szerény és szorgalmas időszakának köszönheti. Sikere a méhben érett meg - s ha nem vigyáz, ha a siker fényébe belevakul, és elveszíti a szerénységét, lelkileg és művészileg is tönkremegy.
Ez nem erkölcsi kérdés, hanem a lét dinamikájának sorsszerű működése. Keleten karmának hívják."

Idézet: Műllet Péter - Jóskönyv - Ji King / Mindennapi használatra c. könyvéből
További gondolatok, információ: https://mullerpeter.hu/konyvek/joskonyv-2/

HENG - KITARTÁS (TARTÓSSÁG)

"Képjel: Egy szív és egy csónak két part között. Életút.

,,Jöhet jó és rossz, ha egy szível, egy csónakban evezünk!” Ez a kínai mondás valószínűleg a „Heng” jeléből eredt.
Bármi történik, tartsd az útirányt! Ne térj le, semmi áron. Se holnap, se holnapután - tarts ki, nagyon sokáig. Ez a sorsod útja.
A „Változások Könyve” azt tanítja, hogy minden változik, sőt nincs is más, csakis örökös Változás - ez a jel a maradandóságról szól, a tartósságról; arról, hogy a Szívnek - a középpontnak - nem szabad változni.
A „Heng” az eszményi házasság jele.
Ebben élek, lassan fél évszázada. Voltam benne szerelmes kamasz, gondterhelt férfi, apa, most már nagyapa - minden sejtem, agysejtem, körülményem, barátom, otthonom, hazám és az emberiség történelme, még az éghajlat is megváltozott; mi is változtunk a feleségemmel, csak a házasságunk nem változott, mert az az „Égben” köttetett.
A tartósság titka, hogy miközben minden meghal, állandóan újra is születik. Ha a hűség nem változik, ha megmarad a „szív”, akkor az „elmúlás-születés” váltakozása értelmet és irányt kap.
A középpont nem változik.
A jósjel üzenete: jó úton haladsz, maradj rajta, tartsd az irányt!
A bölcsek azt mondják:
„Siker. Kívánatos az állhatatosság. Kívánatos tudni, merre megy az ember.”
Az Igaz Ember ebben a jelben nem engedi hatni magára a változással járó kísértéseket. Olyan, mint a jó hajóskapitány: nem hat rá vihar, hullámverés, éberségét nem veszíti el szélcsöndben sem, a partok, amelyek elsuhannak, nem vonzzák - csak a Cél!
Ezt csakis akkor tudja megcsinálni, ha egységben van önmagával, ha meg van győződve róla, hogy az Út, amin halad: jófelé visz."

Idézet: Műllet Péter - Jóskönyv - Ji King / Mindennapi használatra c. könyvéből
További gondolatok, információ: https://mullerpeter.hu/konyvek/joskonyv-2/